(2) Az állam a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben

a) kiegészítő normatív támogatást nyújt a kisebbségi óvodai neveléshez, illetőleg az anyanyelvi (anyanyelvű) iskolai oktatáshoz;

b) az Országgyűlés döntése szerinti megosztásban biztosítja a nemzeti és az etnikai kisebbségi önkormányzatok, illetőleg támogatja a nemzeti vagy etnikai társadalmi szervezetek működését.

(3) A kisebbségek, illetőleg az érdekükben kifejtett tevékenység támogatására az Országgyűlés - e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül - létrehozza a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Alapot (a továbbiakban: Alap) az alábbiak szerint:

a) Az Alap forrása a központi költségvetés.

b) Az Alap működtetésével kapcsolatos költségeket az Alapból kell fedezni.

c) Az Alapból elsődlegesen és meghatározó módon kisebbségi érdekű tevékenységeket kell támogatni, a kisebbségi önkormányzatok és egyéb szervezetek működésének támogatását továbbra is az Országgyűlés döntési kompetenciájában hagyva.

d) Az Alap döntéshozó szerve a kuratórium, élén a Kormány nemzeti és etnikai kisebbségi ügyekkel megbízott tagjával. A testületben - személyre szóló megbízással - egy-egy képviselőt küldenek a kisebbségi országos önkormányzatok, az Országgyűlésben képviselői csoporttal rendelkező pártok, a belügyminiszter, a művelődési és közoktatási miniszter és a pénzügyminiszter, valamint a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. Amennyiben valamely, e törvény hatálya alá tartozó kisebbség nem alakít országos önkormányzatot, a képviselőt az adott kisebbségnek az Alapról rendelkező törvény kihirdetése napján létező egyesületei és egyéb szervei együttesen bízzák meg. Ha ez nem történik meg a kuratórium alakuló üléséig, a testület kooptál egy, az adott kisebbséghez tartozó tekintélyes személyiséget.

e) A kuratórium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza.

(4) A (3) bekezdés szerinti célkitűzés támogatására az Országgyűlés alapítványt (alapítványokat) úgy hozhat létre, ha abban az állami költségvetés részaránya a 60 százalékot nem haladja meg.

56. § A kisebbségek anyagi támogatásában hazai és külföldi szervezetek, alapítványok és magánszemélyek is közreműködhetnek. A kisebbségi kultúra támogatásához nyújtott külföldi adományok esetében az állam - külön jogszabályok szerint - vámkedvezményt vagy vámmentességet biztosíthat.

57. § Az állam által nyújtott pénzügyi támogatások törvényes felhasználását - az állami pénzeszközök felhasználására előírt rendnek megfelelően - az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

A kisebbségi önkormányzatok vagyona

58. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat vagyonára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a települési önkormányzatok vagyonára vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A kisebbségi önkormányzat működésének pénzügyi feltételeit általában az alábbi forrásokból biztosíthatja:

a) az állam költségvetési hozzájárulása;

b) a települési vagy megyei önkormányzat hozzájárulása;

c) saját bevételek (ideértve vállalkozásaik hozadékát is);

d) alapítványi támogatások;

e) hazai és külföldi szervezetektől kapott támogatások;

f) a rendelkezésre bocsátott vagyontárgyak hozadéka;

g) adományok.

59. § (1) A kisebbségi önkormányzat feladat- és hatásköre ellátásához szükséges - az illetékességi területén a helyi önkormányzat tulajdonában lévő - vagyont a helyi kisebbségi önkormányzat használatába kell átadni. Ez nem akadályozhatja a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörének ellátását.

(2) Az egyes országos kisebbségi önkormányzatok működési feltételeinek biztosítására a megalakulásukat követő 3 hónapon belül a helyileg illetékes önkormányzat - állami kompenzációval - 150-300 m2 hasznos alapterületű, önállóan használható épületet vagy épületrészt köteles rendelkezésükre bocsátani, amennyiben a megalakulásra a törvény hatálybalépését követő két költségvetési éven belül sor kerül.

(3) A használati jogra, az átadási eljárás rendjére a helyi önkormányzatok vagyonával kapcsolatos rendelkezések általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(4) A helyi vagy országos kisebbségi önkormányzatok által működtetett intézmények a normatív állami hozzájárulás tekintetében a humán szolgáltatást ellátó nem állami intézményekkel azonos elbírálás alá esnek.

60. § (1) A kisebbségi települési önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat, illetőleg az országos kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban: kisebbségi önkormányzat) tulajdonát képezi mindaz az ingatlan és ingó vagyon, amelyet jogi személyek, magánszemélyek és természetes személyek bármilyen jogcímen a tulajdonába adtak.

(2) Az átadott ingatlan vagy ingó vagyont illetően a kisebbségi önkormányzat az átruházással történő tulajdonszerzés általános szabályai szerinti tulajdonosi jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

(3) A kisebbségi önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulása mértékét.

(4) A kisebbségi önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlása kizárólag a testületi ülés, illetőleg a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(5) Kisebbségi helyi önkormányzat megszűnése esetén annak összes ingó és ingatlan vagyona a települési önkormányzat tulajdonába megy át, amely azonban kisebbségi önkormányzat újbóli létrejötte esetén ez utóbbinak az átvettel azonos értékű vagyont köteles tulajdonába adni.

IX. FEJEZET

Záró rendelkezések

61. § (1) E törvény értelmében Magyarországon honos népcsoportnak minősülnek: a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül további kisebbség kíván bizonyságot tenni arról, hogy megfelel az e törvényben foglalt feltételeknek, legalább 1000, magát e kisebbséghez tartozónak valló választópolgár e tárgykörben a népi kezdeményezését az Országgyűlés elnökéhez nyújthatja be. Az eljárás során a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A jelenleg működő nemzetiségi szövetségek önállóan döntenek fennmaradásukról, feloszlásukról, átalakulásukról.

62. § (1) A Kormány - az e feladattal érintett minisztériumok és országos hatáskörű szervek bevonásával, a köztársasági megbízottak közreműködésével - a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal útján segíti a kisebbségek jogainak és sajátos érdekeinek érvényesülését, szervezi ezek feltételeinek biztosítását.

(2) A Kormány a törvény hatálybalépését követő két költségvetési évben 500-500 millió forint összegű "kisebbségi kompenzációs keretet" köteles elkülöníteni a költségvetési törvényjavaslatban. Ennek terhére kell megtérítenie az országos és - amennyiben erre szükség mutatkozik - a helyi kisebbségi önkormányzatok elhelyezésével kapcsolatban az adott települési önkormányzatot ért igazolható veszteségeket. A kompenzációs igények elbírálására a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnökének vezetésével bizottságot kell alakítani, amelyben biztosítani kell az érintett kisebbség, illetőleg az önkormányzati ágazat méltányos képviseletét.

(3) A Kormány kétévente legalább egy alkalommal áttekinti a Magyar Köztársaság területén élő kisebbségek helyzetét és arról az Országgyűlésnek beszámol.

63. § (1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény és más, a helyi önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit e törvény szabályaival összhangban kell alkalmazni.

(2) A menekültként elismert személyek jogállásáról szóló 1989. évi 19. számú törvényerejű rendelet 1. § (1) bekezdése az alábbi g) ponttal egészül ki:

"g) nem illetik meg, illetőleg nem terhelik az 1993. évi LXXVII. törvényben meghatározott jogok és kötelezettségek."

(3) Az első alkalommal összehívott országos önkormányzat közgyűlése tagjainak számát és összehívott elektorok gyűlése határozza meg 13 és 53 fő között.

(4) Az országos kisebbségi önkormányzatok működési költségeik biztosítására egyszeri vagyonjuttatásban részesítendők az alábbi megoszlás szerint:

cigányok 60 millió Ft

németek 30 millió Ft

horvátok 30 millió Ft

szlovákok 30 millió Ft

románok 30 millió Ft

bolgárok 15 millió Ft

görögök 15 millió Ft

lengyelek 15 millió Ft

örmények 15 millió Ft

ruszinok 15 millió Ft

szerbek 15 millió Ft

szlovének 15 millió Ft

ukránok 15 millió Ft

összesen 300 millió Ft értékben.

(5) Ennek érdekében az állam vállalkozói vagyonának értékesítendő részéből megfelelő hányadot kell elkülöníteni a kárpótlási jegyek felhasználására vonatkozó szabályokkal megegyező módon.

(6) Amennyiben működésük fedezetét nem veszélyezteti, az országos kisebbségi önkormányzatok e vagyon valamely hányadát továbbadhatják a helyi kisebbségi önkormányzatoknak.

64. § (1) E törvény - a 20. § (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba. A 20. § (2) és (3) bekezdésének hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.